Piros ruhája

piros ruhája

fodrot vet a szélben

hideg sem rémiszti

kitárt karjaiba zuhan 

az éjjel

öleli forró ölével

simogatja gyémánt

szemével

fagyvirág csillog

zuhatag hajában

beteríti álmok

üzenetével

lelkében csillagok

dalolnak

az idő vasmarkából

kibújik

száll égi utakon

sápadtan merengő

hold

fénylőn szikrázó

nap kiséri

a mélybe vesző hangokat

repül végtelen

messzeségben

piros ruhája fodrot vet

a hajnali derengő

fényben

 

2025-01-31