merre fogok járni
lesz e még utam
vezet e
pokolba vagy csillagok közé
felejtem a kihült
nappalokat
a csendben távozó éjjeleket
szerte hullott álmok
hevernek
csak álmok
most élek
összeszedem
kincseimet
gyűlik halomba
már nem tudom minek
csak én vagyok
pőrén
a többi szemétre való
tudtam
mikor megszülettem
hallgattam okosok szavára
követtem a kitaposott ösvényeket
megtaláltam
lelkem zenéjét
elvették
összetört szívvel hagytam
a szeretet hálóját nem szaggattam
mily pazarlás
vártam
sorsom majd visz szebb vidékeken
Isten talán valamelyik arcát
megmutatja nekem
tévedtem
ŐT nem érdekli
mit rontok javítok
csak szemléli
ahogy az idő peremén egyensúlyozok
van aki jön velem
de a választás
rossz
az idő
síkjaiban
csatangolok
őszülő hajam
figyelmeztet
készül a zárszó
testem cserben hagyott
az univerzum könnyei hullottak rám
látta hogyan küzdök
talán megsajnált
és adott
az idő kereke
most lassabban forog
nincs széttört
gondolat
angyalaim kézen fogtak
itt vagyok